• Bruszt Mária

A felnőttek helye, szerepe egyesületünkben - I. rész

Miért tartjuk fontosnak, hogy egyesületünkben a felnőttek is megtalálják a helyüket szerepüket?

írta: Bruszt Mária


Az egész életen át tartó tanulás (más kifejezéssel az élethosszig tartó tanulás) gondolata már az 1970-es években megszületett, de igazán központi témává és fontos célkitűzéssé csak az ezredforduló környékén vált. Akkor azonban már annyira hangsúlyos szerepet szántak neki, hogy 1996-ot egyenesen a lifelong learning (LLL) évének kiáltották ki Európában.





Az egész életen át tartó tanulásnak az is fontos eleme, hogy önmagunk képzése (és így munkaerő-piaci esélyeink javítása) nem csak az iskolapadokban és nem csak különböző bizonyítványok megszerzésével lehetséges. Hasonlóan fontos a kevésbé szervezett és szabályozott keretek között (non-formális formában) megszerzett tudás, illetve a mindennapi élet és a munka során (informális formában) felcsipegetett ismeretek is.

Rövid bevezetők után talán már sejthető, hogy egyesületünk kiemelt figyelmet fordít a felnőttek képzésére.

Célunk, hogy a hozzánk érkező felnőttek igazi közösségre, barátokra leljenek. Növekedjen elhelyezkedési esélyük, megélhetésük, jólétük azáltal, hogy rendszeres testmozgást, általunk kínált goju-ryu karatét gyakorolnak. Ennek hatására energikusabbak, egészségesebbek, és mentálisan, fizikálisan erősebbek lesznek. A goju-ryu karate mozgásanyaga igen speciális, melyet hagyományos keretek között nem lehet elsajátítani, csak egyesületi, tanfolyami szinten. A goju-ryu karate gyakorlása nem csak fizikai erőnlétet fejleszti, hanem elméleti képzés is egyben. Egyelőre nincs beépítve az iskolai nevelésbe, és tradicionális japán gyökerei miatt talán nem is lesz. Ennek ellenére saját tapasztalataink arra ösztönöztek bennünket, hogy különös figyelmet szenteljünk a felnőtteknek, és gondoskodjuk azokról a felnövekvő ifjúkról, akik nálunk válnak felnőtté.

Felnőttek világát is több féle szempont szerint is csoportosíthatjuk.


Kor szerint:

  • · ifjú felnőtt (18-25)

  • · érett felnőtt (25-40)

  • · középkorú évek (40-60)

  • · nyugdíjas évek (60 év felett)

Ifjú felnőtt: A korszak egyik feladata a felnőtt személyiség kialakítása, az önálló lét megkezdése, az egzisztencia megteremtése, illetve megalapozása.

Érett felnőtt: A korszak során a fejlődés, a gyarapodás a feladat. Szellemiekben, anyagi és egzisztenciális téren, munkában-karrierben, és a családi életben – gyerekek születésében egyaránt.

Középkorú évek: Már sok mindent elértünk, már sok minden van a hátunk mögött, és még hosszú időszak állhat előttünk. Míg korábban a gyarapodáson, a változáson volt a hangsúly, ebben az időszakban fontossá válhat az eddigiek megőrzése, tapasztalataink átadása.

Nyugdíjas évek: a primitív szemlélet által inaktívként megbélyegzett időszak lehet a veszteségek, lehetetlenségek időszaka, vagy lehet az életutunk koronája, összegzése is. Ez a korszak lehet az összegzések, a bölcsesség, és a nyitottság, a türelem időszaka, mint egy életút beteljesedése.

Cikkünk nem tér ki egy-egy életkor hangsúlyosabb elemzésére, de a pár mondatban kiemelt korra jellemző tulajdonságok alapján egyértelművé válhat, hogy különböző életkorú személyeknek különböző igényeik lehetnek. Mi a goju-ryu karatét arra használjuk fel már kisgyerekkortól kezdve, hogy egy kiválóan működő közösséget építsünk, hogy a generációk megtanuljanak egymással együttműködni, és megtanulják egymást tisztelni.





Az együttes munka kiváló lehetőséget teremt, hogy egy felnőtt élettapasztalatán, előző ismeretein keresztül segítse a gyermek, vagy fiatal munkáját. Legyen az egy felkészülés az övvizsgára, versenyre, egy új technika elsajátítása, vagy egy táborban közösen végrehajtott feladat. Vajon tanulhat-e a felnőtt a fiatalabb generációtól? Ez bizony csak költői kérdés lehet. A fiatalok életigenlése, érdeklődése, hajthatatlan kíváncsisága arra ösztönzi a napi gondokban elmerülő felnőttet, hogy ezt a fiatal életritmust felvegye. Jókedvvel, derűvel szemlélje az életet. Bármilyen nehézsége is támad az életben, arra a kis időre, sőt annál tovább más szemmel szemlélje a világot. Egy ifjú az ügyességével, bátorságáéval igen is erőt tud adni az idősebb generációnak, és a karate tanulása folyamatosan éberen tartja az agyi-idegi-izom munkát. Nem lankad semelyik területen, így a hétköznapi élet csak is jobb lehet. Cikkünk nem fog kitérni olyan egészségügyi problémák kezelésére, mint diszlexia, cukorbetegség, elhízás, asztma, magas vérnyomás, egyensúly problémák, stress, depresszió, stb. amelyekre jótékony hatással van a karate. Kifejezetten a felnőttség motiválta egyesületi életet próbáljuk egy kicsit körbejárni.



Felnőttként a karate (esetünkben a goju-ryu karate) tanulása ugyanolyan kihívást jelent, mint bármi más elsajátítása. A fizikai terhelésen kívül, az újfajta mozgásvilág és keleti kultúra filozófiájának a megértése egy komplex tanulási folyamatot idéz elő gyerekben, felnőttben egyaránt. A felnőttnek ugyanúgy szüksége van az értelmes munkára, ahogy egy gyermeket sem lehet motiválni az iskolában értelmetlen feladatok elvégzésére. Személy szerint én gyakran emlegetem a nyelvtanulás és a karate technikák tanulása közti azonosságot. Az egyik a nyelvi képességet, a másik a testi (és még sok más J) képességet fejleszti. A tanulás folyamata hasonló. Alap dolgok nélkül nem tudunk várat építeni.





Nem lehet egyből feketeöves szinten edzeni. Valóban be kell járni az övfokozatokat, az azokkal járó élményeket meg kell tapasztalni, hogy érett feketeövessé váljon az illető. Bizony sikerek és kudarcokkal teli ez az időszak, de maga az ÚT megfizethetetlen. Hiszen sosincs vége, ahogy az életnek sem. Amíg az ÚTon járunk, egészen biztosan jó úton járunk. Igen lesznek csalódások, ahogy az Életben is előfordulnak. A jó dojoban bizony meg kell, hogy tapasztaljuk mindegyiket. Nem vagyunk mindig sikeresek, néha el kell bukjunk, hogy felemelkedjünk. Ennek a katarzisnak pedig olyan élménynek kell lennie, amelyet máshol nem biztos, hogy átélhetünk. A karate dojok világában ez is egy fontos lecke. Éld meg a mélységeket, tapasztald meg a sikereket. Fordulj befelé, magad felé. Vizsgáld meg magad, ismerd meg a képességeid, lehetőségeid határait, feszegesd azt, és fejlődj. Ha ezt megteszed, egészen biztosan sokkal jobban fogod magad érezni. Elkerülhetetlen az önismeret, akkor is, ha nem ezért jött valaki. A keleti harcművészetek nem engedik, hogy EGO-tól mámorosan, öntelten éld a mindennapjaidat, és a felnőttek egy része egészen biztosan egy idő után rájön saját sebezhetőségére, és veszteségeire. A keletei harcművészetek mindegyikére jellemző az élet, a másik ember tisztelete, becsülete. Elkerülhetetlen, hogy ezt az oldalt is megvizsgáljuk, ha egy edzőterembe belépünk. Az övfokozatok elérése egy idő után már jelentőségét veszíti, mert egy felnőtt nagyon is tudja, miért jön be nap, mint nap edzeni. Tapasztalatai alapján már régen rájött, hogy vannak jobb és kevésbé jó napjai, hogy képességeinek a határa hol van, és az merre fejleszthető. Ha nem tudja J, vagy nem hiszi, senseie (karate tanár), edzője segít neki. Olyan szoros barátság alakul ki ez által, amely elkíséri mindenhova. Krízis helyzetben, aki harcművészetet tanul, soha nem adja fel a fontos dolgokat, de gond nélkül elengedi azokat, amelyek már nem használnak neki. Nem hagyja el a dojoját, mert tudja, ott vannak a barátai, akikre minden körülmények között számíthat. Szükség esetén visszaad abból, amit kapott. Munkájával, tudásával, tapasztalatával segíti dojoját, mesterét. Nem egyszer tapasztaltam meg, hogy aki tanulási nehézséggel állt szemben az iskolában, vagy akár nyelvtanulásnál, önzetlenül áldoztak idejükből a karatékák egymásnak csak azért, hogy a másiknak jobb legyen. Segítettek költözéskor, halál, vagy betegség esetén is, stb.



Hogy mi lehet még, ami itt megtanulható a karate technikákon kívül? Nem más, mint a célkitűzés. Apró, kicsi célok kerülnek napi rendre. Sokszor éppen csak az, hogy ma már többször ne találjanak el. J A célkitűzés folyamatát ritkán tanítják, ha tanítják, speciálisan a munkára vonatkozóan teszik azt, pedig az életben ugyanolyan kihívások várnak bennünket.

Mindennapi életünkhöz kapcsolódóan olyan képességek fejlődnek, amelyeket addig nem sikerült elsajátítani, így elmondhatjuk, hogy a karate sokoldalú képzést nyújt nekünk. És ha az UTat élvezzük, életünk egészen biztosan sokkal, de sokkal jobb irányba fordul. A stressz kevésbé szennyezi életünket, és kiegyensúlyozottabbakká válunk. És innentől kezdve mindegy is, hogy felnőtt, vagy gyermek az illető.





Csíkszenhihályi Mihály az általunk vélt UTat fogalmazta meg a flow-val (áramlat), melyben a boldogság érzésére utal, miközben szeretett tevékenységünket végezzük.Hogy hogyan alakul valakinek a sorsa, sok tényezőtől függ: a génektől, a kultúrától és saját élményeinktől. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s hogy hogyan használjuk ki őket. A legfontosabb az életben azt megtalálni, ami örömet okoz, és amiben kiteljesedhetünk. A lényeg, hogy ezáltal jól érezzük magunkat, és előbbre vigyük a társadalmat, az emberiséget.”

Egyesületünk célja sem más, mint ehhez hozzásegíteni a hozzánk érkező vagy felnövekvő felnőttjeinket, fiataljainkat.

Edzési lehetőségeinkről itt olvashattok: https://www.kakuseise.com/szakosztalyaink-1


Források:

  • Csíkszentmihályi Mihály: Flow

  • Wikipédia

  • szakkepesites.hu

  • pszichokonzult.hu

  • meglévő tanulmányok

2015. FEBRUÁR 6.


6 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Próféta nevű facebook felhasználó tette közzé 2015-ben, mely gondolatok még mindig megállják a helyüket. Próféta 2015. május 21. · Hogy mi az a "rossz"? A teremtés hiánya. Bármit megváltoztathatsz, bá