top of page
  • SzerzƑ kĂ©peBruszt MĂĄria

Hogyan lehet a karatét mélyen, örömtelinek megélni?

A karate lehet harcmƱvĂ©szet Ă©s lehet kĂŒzdƑsport. Mikor harcmƱvĂ©szet Ă©s mikor kĂŒzdƑsport?




HarcmƱvĂ©szetrƑl

akkor beszĂ©lĂŒnk, amikor a karatĂ©t, Ă©s abbĂ©li jĂĄrtassĂĄgunkat mƱvĂ©szi szintre emeljĂŒk. Olyan mĂ©lysĂ©geket tanulunk benne, mely mĂĄr nem a sporteredmĂ©nyek elĂ©rĂ©sĂ©t hajszoljĂĄk, nem praktikusan az emberĂ©let vĂ©delmĂ©t kutatjĂĄk a gyakorlĂłi. A karatĂ©kĂĄk ebben az esetben testĂŒk Ă©s technikĂĄik javĂ­tĂĄsĂĄval, gondozĂĄsĂĄval emelik edzĂ©srƑl edzĂ©sre, hĂ©trƑl hĂ©tre a tudĂĄsukat, de cĂ©ljuk valĂłban eltĂ©r a sportteljesĂ­tmĂ©nytƑl. A cĂ©l a karate Ă©s sajĂĄt maguk minĂ©l mĂ©lyebb megismerĂ©se. MĂĄr ekkor az a praktikussĂĄg is eltƱnik cĂ©lkĂ©nt, hogy megvĂ©dje az illetƑ magĂĄt, ez mintegy következmĂ©nye a tudĂĄsĂĄnak, Ă©s nem elĂ©rendƑ cĂ©l.




KĂŒzdƑsportrĂłl

akkor beszĂ©lĂŒnk, mikor a karatĂ©t gyakorlĂł egy kitƱzött versenyen a lehetƑ legjobb eredmĂ©nyt akarja elĂ©rni az adott sportĂĄgĂĄban. Lehet-e a karatĂ©ban ezt megvalĂłsĂ­tani? Ma mĂĄr igen. KitƱnƑen segĂ­ti ezt a WKF (World Karate Federation) szabĂĄlyrendszere, mely elsƑ sorban a sportolĂł vĂ©delmĂ©re Ă©s a sport, mint lĂĄtvĂĄnyra helyezi a hangsĂșlyt. Egy-kĂ©t technika a sportolĂł, az ember vĂ©delme Ă©rdekĂ©ben nem hasznĂĄlhatĂł, hiszen eredetileg önvĂ©delemre lett kitalĂĄlva, Ă­gy sok olyan technikai elem van, mellyel akĂĄr ölni, vagy nyomorĂ©kkĂĄ lehet tenni a mĂĄsikat. Ugyanezen oknĂĄl fogva a karatĂ©t csak olyanok gyakoroljĂĄk, akik ezt mĂĄr kis korban is kĂ©pesek megĂ©rteni. EgyszerƱen bĂĄrmelyik dojoba (edzƑterem) bemegyĂŒnk, az oda nem illƑ szemĂ©lyek maguktĂłl mennek el. SzabĂĄlyrendszere Ă­gy is lett kialakĂ­tva. És itt a fƑ kĂŒlönbsĂ©g a cĂ©l. TehĂĄt egy sportesemĂ©nyen elĂ©rhetƑ Ă©rem, helyezĂ©s szabĂĄlyok közĂ© szorĂ­tva. Épp ezĂ©rt a szabĂĄlyrendszer - veszĂ©lyes elemeket kivett a karatĂ©bĂłl megƑrizve (szĂĄndĂ©kai szerint) az eredeti karate alapjait.


Kizárja-e a kettƑ egymást?


De lĂĄthatĂł, hogy azĂ©rt van kĂŒlönbsĂ©g. Nem is kevĂ©s. Mi magunk kell, hogy eldöntsĂŒk, merre is akarunk fejlƑdni, illetve mi a cĂ©lunk a karatĂ©val. SporteredmĂ©nyeket elĂ©rni vagy önmagunk megismerĂ©sĂ©vel jobb emberrĂ© vĂĄlni? KizĂĄrja-e a kettƑ egymĂĄst? EgyĂ©rtelmƱen nem! Miközben valaki egy versenyre felkĂ©szĂŒl, ugyanolyan pszichĂ©s szembenĂ©zĂ©sekkel talĂĄlkozik, mint aki a dojoban edz "csakĂșgy". A sportolĂł nĂ©ha mĂĄr tĂșl korĂĄn is talĂĄlkozik jellembĂ©li hibĂĄival, hiszen a versenyen minden felfokozĂłdva jelentkezik, Ă©s nagyon szĂŒksĂ©ges azonnal fejlƑdnie, mert az ellenfelei, ellenfeleinek edzƑi azonnal "rĂĄharapnak", ha valamit Ă©szrevesznek ebbƑl. Erre azĂ©rt egy hagyomĂĄnyos dojoban sokkal több idƑ van. MindkettƑvel mƱködhet a jellemfejlesztĂ©s, sƑt egyik ÚT nem zĂĄrja ki a mĂĄsikat. Egy sportolĂł dönthet Ășgy, hogy abbahagyja a sporttevĂ©kenysĂ©get, Ă©s inkĂĄbb a hagyomĂĄnyos utat vĂĄlasztja, fordĂ­tva nem igazĂĄn fog menni. A hagyomĂĄnyos ÚT nem tartalmaz olyan intenzĂ­v kĂ©szĂŒlĂ©st, mint egy verseny, Ă©s ezt semmi nem is pĂłtolja. Nem lehetetlen a vĂĄltĂĄs, de meg kell Ă©rteni, hogy aki sportol, annak teljesĂ­tmĂ©nyt kell nyĂșjtania, mejd eredmĂ©nyt kell hoznia. Aki ezt a nyomĂĄst nem tudja elviselni, lehet, hogy inkĂĄbb a hagyomĂĄnyos Ășton kĂ©ne szembenĂ©znie önmagĂĄval, Ă©s helyretenni 1-2 dolgot. A sportolĂł ezt a nyomĂĄst alkalomszerƱen mĂ©g Ă©lvezi is. Ja, mĂ©gsem, szinte Ăłhajtja azt az izgulĂĄst, versenyhangulatot, mindazt, amit adhat egy verseny. És igen, nĂ©ha kikap, de ez a felfokozott hangulat, Ă©rzelem, ami Ƒt örömmel, boldogsĂĄggal tölti el. A kĂ©szĂŒlĂ©s, a taktikai tanĂĄcsok, a technikai elemek gyakorlĂĄsa feltölti Ă©rzelmileg, szellemileg, Ă©s nem utolsĂł sorban fizikailag. Ez nem hasonlĂ­thatĂł össze mĂĄssal, ezt csak egy sportolĂł tudja ĂĄtĂ©lni. Neki ez az öröm forrĂĄsa, hogy edzhet, hogy versenyezhet.


Akkor mi van a hagyományos ÚTtal? Az elavult ebben a felgyorsult világban?


Nem hinnĂ©m. A hagyomĂĄnyos utat annak talĂĄltĂĄk ki, aki a versenyzĂ©st nem tudja "fƑállĂĄsban" csinĂĄlni. Azaz nem akar Ă©s nem tud, nem akar vagy nem tud versenyezni, vagy egszerƱen neki nincs rĂĄ szĂŒksĂ©ge. Az Ƒ örömforrĂĄsa egy-egy technika megtanulĂĄsa, megismerĂ©se. A tĂĄrsakkal, barĂĄtokkal egyĂŒtt töltött idƑ, nem mellesleg a mozgĂĄs öröme. Az Ă©rtelem megtalĂĄlĂĄsa egy tevĂ©kenysĂ©gben, ami olyan ĂĄllapotba hozza, hogy maga az edzĂ©s örömforrĂĄs, Ă©s igen itt is Ășgy mellesleg egy nagyon jĂł fizikai Ă©s szellemi ĂĄllapotba lehet kerĂŒlni. Ez ugyanĂșgy nem jelenti azt, hogy lustĂĄn, inaktĂ­van mennek edzĂ©sre a karatĂ©kĂĄk, Ă©s kĂ©ptelenek lennĂ©nek sporteredmĂ©nyre. Nem! A hagyomĂĄnyos karate utat vĂĄlasztĂłk ugyanĂșgy sokat edzenek sajĂĄt örömĂŒkre, Ă©s nem a sporteredmĂ©ny elĂ©rĂ©sĂ©nek a cĂ©lja miatt. Az edzĂ©smunkĂĄban nem lehet kĂŒlönbsĂ©g! NyilvĂĄn egy bizonyos Ă©letkor felett egĂ©szsĂ©gmegƑrzĂ©s is lehet cĂ©lja a gyakorlĂĄsnak, de ezt ugyanĂșgy lehet Ă©lvezni, mert az ember mozgĂĄsra lett kitalĂĄlva! Az egĂ©sz emberi szervezet felĂ©pĂ­tĂ©se egyszerƱen kĂ©sz csoda, Ă©s ebbƑl kihozni, sport vagy mƱvĂ©szeti szintre emelni a tudĂĄst egy adott foglalkozĂĄsban mĂĄr maga a tökĂ©ly.


Csak a cĂ©lok mĂĄsok, az oda vezetƑ Ășt sok örömteli izzadsĂĄggal van kikövezve.


MIt is tanåcsolhatnånk måst, edzetek sajåt örömötökre! Karatézzatok a legközelebbi dojoba!

84 megtekintés0 hozzåszólås

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

MĂ©g mindig idƑtĂĄllĂł gondolatok

PrĂłfĂ©ta nevƱ facebook felhasznĂĄlĂł tette közzĂ© 2015-ben, mely gondolatok mĂ©g mindig megĂĄlljĂĄk a helyĂŒket. PrĂłfĂ©ta 2015. mĂĄjus 21. · Hogy mi az a "rossz"? A teremtĂ©s hiĂĄnya. BĂĄrmit megvĂĄltoztathatsz, bĂĄ

bottom of page